 |
 Néhány kilométerre található Táborfalvától az a falu, aminek első írásos említése 1274-ből való, Och néven. Az itt íródott oklevélben IV. László arra inti a sebeniciakat, hogy hagyják békén és ne zaklassák traniakat. Azonban évszázadokkal előtte Árpád, ő előtte pedig Kurszán kezében volt a terület.
A 11. és 12. században valószínűleg királyi birtok volt. Az egyik elmélet szerint, az ott élo, állattenyésztéssel foglalkozókról kaphatta a nevét, miszerint az r0;Ochr1; a szláv ochar (juhász) szóból származtathatór30;
A későbbi századokban a település neve többször változott és gazdát cserélt. A nyelvi változások miatt az r0;or1; hangból r0;vr1; lett. A középkorban fejlett mezőváros volt, majd a török időkben teljesen elpusztult. Az újbóli benépesítése a 19. században történt meg, a Coburg hercegi családnak köszönhetően, akik lengyel és szlovák zsel-léreket telepítettek le. Az iparosok a környékbeli tele-pülésekről költöztek át. Vacsi uradalomban majorságokat alakítottak, ahol földművelés (szőlő, gyümölcs, dohány, repce, búza termesztés) és állattenyésztés (ló, szarvasmarha, sertés, juh) folyt.
A 13. században kialakultak a fontosabb alföldi keres-kedelmi útvonalak - például Kőrösi, Szegedi, Kun stb. A Pest felé vezető utak közül a Kőrösi volt az állatkereskedelem egyik főútvonala, a Tiszántúlról. Vacs ez-zel szerves része lett az ország kereskedői útháló-zatának. 1384-ben megkapta a heti-vásártartási jogot, a-mivel elindult a mezővárossá fejlődése.
A mezőváros az 1440-es években ismert búcsúhellyé vált. Ezekben az években épült a mai falu területén, a Hunyadi téren látható gótikus templom, aminek napjainkra már csak a tornyának a maradványa maradt fenn. A több mint 12 méter magas toronymaradvány anyaga tégla és kő.
A középkori templomromon kívül érdemes megnézni a Szent Ágoston-templomot, amit egy szép templomkert vesz körül, jónéhány öreg fával.
A vacsi túra alkalmával nem érdemes kihagyni a csonka-Magyarország mértani középpontjában található emléktornyot sem, amit Kerényi József építész terve alapján, 1978-ban állítottak fel. Később a faszerkezete leégett, majd 2002-ben állították eredeti állapotba vissza. A torony környéke védett terület.
A felsorolt látnivalók egymástól néhányszáz méterre találhatók, Pusztavacs pedig néhány km-re Táborfalvától, így akár egy egynapos kerékpártúrával vagy gyalogtúrával is meglátogathatók.
[stx]
A cikk megjelent az Örökségünk c. újság 2007. márciusi számában
|
|
 |
|
![[stx]](images/stx.gif)
