| |
| A ladánybenei Árpád-kori templomrom |
|
|
 |
 Bene falu (ville Bene) első említése 1385. szeptember 1-jéről származik, egy határjárásból, amit a budai káptalan tett a mai Ladánybene területén és környékén.. A későbbiekben Mátyás király idejében több oklevél is említi Bene, Beneszállás helyiségeket, önállóan vagy Lajos, Mizse, Örkény (Ewrken), Gyón falvak említésével együtt. A 915 - 923 környékén élt Őrs Öblő (ismertebb néven Bene vitéz) sírját 1834-ben találták meg, akinek az arcmását Kustár Ágnes antropológus számítógépes rekonstrukcuióval készítette el.
Az 1930-ban történt ásatás során két templomot tártak fel, egy 7,5 x 4 méter belső területűt, illetve a később ráépített 13,2 x 8 méteres külső méretekkel rendelkezőt. A kisebbet valószínűleg a 12. században, míg a nagyobbat a tatárjárás utáni évtizedekben - védelmi célokból - építették. A nagyobb templom északi falánál lévő, négyszögletes építmény valószínűleg sekrestye volt. A falakat téglából és kövekből építették, Több kőfaragvány is előkerült, illetve a megtalált kváderköveken figurális falfestés-maradványok láthatók.
A templomromot nem régen fedezték fel - újra.
1980-ban Ladánybenétől alig több mint 1 km-re, egy földmunka során, kőfalak maradványaira bukkantak. A feltáráskor egy félkörös szentélyzáródású Árpád-kori templom alapfalai kerültek elő.
A 13 méter hosszú és 8 méter széles templom alapja fél méteresek, ami összedöngölt agyag és kő. Erre építették rá a közel másfél méter széles, habarccsal összefogott tört kőből álló alapfalakat. Sajnos, ekkor a - legalább egy évszázaddal korábbi -, kisebb templomnak már a nyomait sem találták meg.
A középkorban Bene és Beneszállás települések voltak a közelben, amik a felszíni nyomokból következtetve a templomtól dél-keleti irányban látható dombháton voltak. Több, igen értékes leletet találtak a templom környékén, illetve a közelben: Benepusztai szíjvég a 9 - 10. századból, 13. századi Limoges kereszt, 9-10. századi ruhadísz.
Hernádtól egy félórás autózással elérhető a rendkívüli nyugalmat árasztó, dimbes-dombos terület, ahol az Árpád-kori templom maradványai láthatók, illetve egy fa emlékoszlop, amin a 16. századból származó, Szent István királyhoz énekelt himnusz részlete olvasható:
"Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országoda.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában."
[stx]
(Megjelent az Örökségünk c. újság 2007. novemberi számában)
További képek a galériában .
|
|
 |
|
![[stx]](images/stx.gif)
